Minden év április 18-án tartják az európai betegjogi napot, amely a betegek jogaira és azok érvényesülésére hívja fel a figyelmet az egészségügyi ellátás során. A mindennapi tapasztalat alapján a hatékony, konfliktusmentes betegellátáshoz mind a páciensek, mind az egészégügyi dolgozók számára fontos ezen jogok ismerete. 

Betegjogoknak nevezzük mindazon jogosultságok összességét, amelyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybe vevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással (pl. szűrővizsgálatok). Magyarország Alaptörvénye rendelkezik arról, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, valamint hazánk elkötelezett a betegjogok érvényesítése iránt, amelyet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény részletez.

Melyek azok a törvény által nevesített alapvető jogok, amelyek mindenkit megilletnek az ellátás során?
Ilyen az egészségügyi ellátáshoz való jog, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a gyógyintézet elhagyás joga, a megfelelő tájékoztatás, valamint az önrendelkezés, vagyis az a jog, hogy a beteg maga dönthessen a kezelésével kapcsolatban. Továbbá a betegnek joga van az ellátás visszautasításhoz, az orvosi titoktartáshoz, valamint kapcsolatot tartani a hozzátartozóival és betekinthetnek a saját egészségügyi dokumentációjukba. 

A betegjogok érvényesülése minden egészségügyi tevékenység elválaszthatatlan része, a páciensek ezek ismeretében kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak. A betegjogok érvényesülése azonban közös felelősség. Az egészségügyi dolgozók feladata a jogok tiszteletben tartása, a betegek részéről pedig fontos az együttműködés és a tájékozódás. Dr. Farkas Krisztina, a PTE Klinikai Központ Adatvédelmi és Betegjogi Osztályának vezetője az idei európai betegjogi nap kapcsán kiemelte: „Minden egészségügyi ellátás alapköve a beteg és az orvos közötti bizalmi kapcsolat, amelynek legfontosabb jogi és etikai eleme az önrendelkezéshez való jog. Ez a jogosultság biztosítja, hogy a beteg ne csupán elszenvedője legyen az orvosi folyamatoknak, hanem aktív döntéshozóként vegyen részt saját gyógyulásában. Minden egészségügyi beavatkozás elvégzésének alapvető feltétele ugyanis a beteg megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezése."
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beteg minden alkalommal szabadon dönthet arról, kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, a kezelés során mely beavatkozások elvégzéséhez járul hozzá, és melyeket utasítja vissza. A törvényi főszabály szerint bármely orvosi tevékenység csak akkor végezhető el, ha ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentesen adja beleegyezését. A döntéshez az orvos köteles minden lényeges információt megadni: a beavatkozás célját, menetét, várható előnyeit és kockázatait, valamint az elmaradásának lehetséges következményeit. Dr. Farkas Krisztina hozzátette: „A beleegyezés formája a beavatkozás jellegétől függően változhat. A beteg megadhatja döntését szóban, írásban, vagy akár ráutaló magatartással is – például amikor vérvételre nyújtja a karját. Fontos azonban tudni, hogy az úgynevezett invazív, például műtéti beavatkozások esetén a törvény minden esetben kötelezővé teszi az írásbeli beleegyezést."
Adódhatnak olyan helyzetek, amikor a beteg állapota miatt – például eszméletlenség– nem képes saját maga nyilatkozni. Ilyenkor a döntés joga a korábban megnevezett személyt, törvényes képviselőt, illetve a hozzátartozókat illeti meg a jogszabályban meghatározott sorrendben. Nem mindenki van tisztában azzal, hogy ezen személyek döntési jogköre nem korlátlan: nyilatkozatuk kizárólag a kezelőorvos által javasolt invazív beavatkozásokra terjedhet ki, és nem hozhatnak olyan döntést, amely a beavatkozással felmerülő kockázatoktól eltekintve hátrányosan érintené a beteg egészségi állapotát, különösen, amely súlyos, vagy maradandó egészségkárosodáshoz vezetne. Amennyiben az egy sorban nyilatkozattételre jogosult hozzátartozók ellentétes véleményen vannak, az orvosnak azt a döntést kell figyelembe venni, amely a beteg egészségi állapotát várhatóan a legkedvezőbben befolyásolja.
Léteznek azonban olyan kivételes és sürgető esetek is, amikor a beteg vagy a hozzátartozó beleegyezése nélkül is elvégezhetőek a szükséges beavatkozások. Ha a beteg állapota miatt nem tud nyilatkozni, és a helyette döntési joggal bíró személy beleegyező nyilatkozatának beszerzése olyan késedelemmel járna, amely súlyos vagy maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, a beleegyezést vélelmezni kell. Emellett nincs szükség külön belegyezésre akkor sem, ha a beteg közvetlen életveszélyben van, vagy ha a beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások testi épségét, egészségét súlyosan veszélyeztetné.
Az osztályvezető szerint fontos, hogy a betegek minden esetben éljenek a tájékoztatás lehetőségével, tegyék fel kérdéseiket kezelőorvosuknak, hogy megfelelő információ birtokában tudatos döntést tudjanak hozni a gyógyulásukért. 

A PTE Klinikai Központ számára kiemelten fontos a betegközpontúság, hiszen a gyógyítás nemcsak szakmai feladat, hanem partnerség is: ahol a beteg nem passzív szereplője, hanem aktív résztvevője lehet a saját ellátásának.